A Gyermekvasút környéke a legismertebb nevezetességeken túl rengeteg kevésbé ismert helyet is rejteget.
Ezek között található többek között különleges épület, zarándokhely, romok, szobrok, természeti csodák is.
Szépjuhászné állomás közelében, a völgy felőli oldalon, a Budakeszi úti erdészet épületei felől is könnyen megközelíthető helyen találhatók az egykori budaszentlőrinci pálos kolostor romjai.
A budaszentlőrinci pálos kolostor romjai
A kolostort a XIII. és XIV. század fordulóján olasz építőmesterek építették. A kolostor helyszínéül egy románkori templom melletti területet választottak az egykori Nádor falu szélén. A hely a Szentlőrinc, majd Budaszentlőrinc nevet a rend védőszentjéről kapta.
Építtetője a pálos rend volt, amely az egyetlen magyarországi alapítású szerzetes rend. Alapítója Boldog Özséb esztergomi kanonok először Pilisszentkereszten (mai nevén Klastrompuszta) telepítette le a Pilis remetéit.
Az építés idején a környék gyéren lakott, nagyobb településektől távol eső, erdőkkel körülvett, csendes hely volt. Az elszigeteltség a szerzetesi élet egyik feltétele volt.
Mivel a kolostorban élőknek önmagukat kellett megvédeni, olyan helyszínt választottak, ahonnét a környék könnyen áttekinthető volt. A kolostor a János-hegy és a Hárs-hegy közötti nyeregben épült, amely stratégiailag megfelelőnek bizonyult.
A közeli őrtorony romja
Nem messze a kolostortól egy négyzet alapú építmény romjai is megtalálhatók. Funkciója nem egyértelmű. Valószínűleg a kolostorhoz tartozó őrbástya vagy gazdasági épület volt.
Akolostor híres volt a maga korában hatalmasnak számító méreteiről és gazdagon díszített belső helyiségeiről.
A legenda szerint a kolostort titkos alagút kötötte össze a közeli Bátori-barlanggal. Az összeköttetést azonban sem a kolostor, sem a barlang feltárása alkalmával nem találták meg.
A XVI. században jelentős átépítésen és bővítésen esett át a kolostor. A budaszentlőrinci kolostor ez idő tájt a pálos rend központjának számított.
A kolostor lakói önellátó módon gazdálkodtak. Ismeretes, hogy a környéken bányákat működtettek és a Hárs-hegy lejtőin növényeket termesztettek.
Feltárt falmaradványok
A kolostort a török hódítók pusztították el. Falait tíz napon át ostromolták. A porig rombolás helyett csak a használhatatlanná tétel volt a céljuk. A barátok elmenekültek, kincseiket a Felvidékre menekítették. A rend központját áthelyezték a lengyelországi Czeslochowába.
A kolostort soha többé nem használták. Falai részben még a XVIII. században is álltak. A megmaradt, földből kiemelkedő romokat a XIX. és XX. század folyamán a környékbeli építkezésekhez széthordták.
A XX. században megkezdett ásatások során feltárták a kolostorrom és a közeli négyzet alapú építmény alapjait. Néhány éve a templom fő- és egyik oldalhajójában keresztet állítottak. 2001 augusztusában a főtemplom romjai között szabadtéri oltár felállítására került sor.
A romok teljes körű feltárása jelenleg is tart. A kutatási terület a helyi erdészet engedélyével, előzetes egyeztetés alapján látogatható.
A kolostorrom a Gyermekvasút Szépjuhászné állomásától pár száz méterre található. Néhány perces sétával megközelíthető.
A Bátori-barlang a Nagy-Hárs-hegy csúcsa alatt nyíló, nehezen járható, több ágból és aknából álló barlang. A XV. század folyamán remeteként itt élt Bátori László pálos szerzetes, akinek nevéhez az első magyar nyelvű bibliamagyarázatok és szentek életéről szóló írások fűződnek. Bátorit később boldoggá avatták.
A Bátori-barlang bejárata
A barlang bejárata előtt halad el a Nagy-Hárs-hegy tetején épített Kaán Károly-kilátóhoz vezető erdei sétaút (sárga sáv turista jelzés). A barlang megközelítésekor már látszik a közel 50 méterrel magasabban elhelyezkedő kilátó. Tekintettel a nagy szintkülönbségre, az út szerpentin szerűen halad. Az út fehér színű kövei nem mesterségesen telepítettek, hanem a talaj által nem fedett mészkősziklák.
A felső – természetes – bejárat közvetlen közelében kisebb erdei pihenőhely került kialakításra fából készült asztallal és padokkal.
A barlang bejárata 440 méterre a tengerszint felett nyílik. Hasonlóan a Budai-hegység barlangjainak többségéhez, járatait a hegységképző erők (mozgások), valamint a hegy belsejéből a repedések mentén felszínre törő hévizek alakították ki. Termeinek többsége üstszerű gömbfülke, amelyeket jellemzően a forró hévíz vájt ki a mészkőből. A barlang mélyebb járatait bámulatos szépségű, különböző színű kristályok, úgynevezett borsókő díszíti.
A XX. század elején a pálos rend a barlang bejárati termét kápolnává alakította át. Az alsóbb járatokat azonban – veszélyességükre való tekintettel – betemették.
A legenda szerint a barlangot föld alatti járat kötötte össze a közeli pálos kolostorral. Az alagutat azonban nem sikerült megtalálni.
A barlang tudományos igényű kutatása az 1960-as években nyolc éven át zajlott Vajna György barlangkutató vezetésével és többségében önkéntesek részvételével. A feltárás gyorsítására egy mesterséges kijáratot robbantottak a természetes bejárat alatt, a bejárati terem alsó síkjában. A keletkezett átjáróba csillepályát fektettek, és ezen szállították a barlangjáratokat kitöltő rengeteg törmeléket a szabadba. A turistautat az egykor használt pálya felett épített fahídon vezették keresztül.
A régészeti feltárás során kőkorszaki, rézkorszaki, vaskori, bronzkori és középkori leletek kerültek elő. A fellelt vasérc és nemesfém-törmelék, valamint a kapcsolódó levéltári adatok egybehangzóan bizonyítják, hogy a barlangban a XVIII. század folyamán vasércbányászat folyt. A barlangot körülbelül 7000 éven át használták a környéken élők.
Veszélyessége miatt a barlang jelenleg nem látogatható; természetes és mesterséges bejárata egyaránt le van zárva. A hasonló barlangok szinte kivétel nélkül kizárólag engedéllyel, gyakorlott barlangászok által járhatók.
A Bátori-barlang a Gyermekvasút Szépjuhászné és Hárs-hegy állomásaitól rövid erdei sétával közelíthető meg a sárga sáv turistajelzésen.
Hűvösvölgy állomás és a Nagyrét közvetlen közelében található a kirándulók által kevésbé ismert Fazekas-hegy. A csúcsról Hűvösvölgy és Remetekertváros felé nyílik panoráma.
Bunker a Fazekas-hegyen
A hegycsúcs tengerszint feletti magassága 281 méter. Így kevéssel több mint ötven méterrel magasodik Hűvösvölgy állomás fölé.
A hegyoldalban található kőfejtőt a XIX. század utolsó évtizedeiben nyitották meg. Számos budapesti épülethez használták fel az innen kitermelt alapanyagot.
A Fazekas-hegy egykor ősmaradványokban igen gazdag lelőhely volt. Napjainkra azonban a gyűjtők szinte teljesen kifosztották. A sziklák a mai napig nemzetközi jelentőségű geológiai értéket képviselnek.
A kőfejtő környezetét az utóbbi évtizedekben majdnem teljesen beépítették. Szerencsére az érintetlenebb budai erdők megfelelő ökológiai folyosót biztosítanak a Fazekas-hegy élővilága számára.
A hegycsúcs Hűvösvölgy állomásról kiindulva a Nagyrét felé vezető sétaútról félúton jobba letérve, vagy a Bátori László utca felől a bányaudvar sziklafalán meredeken kacskaringózó gyalogúton haladva közelíthető meg.
Kedvező elhelyezkedésének és könnyű megközelíthetőségének köszönhetően a Fazekas-hegy rövid erdei séták színhelyéül szolgálhat. Hűvösvölgy állomástól és a Nagyréttől egyaránt a sárga körútjelzésen közelíthető meg.
A Nagyrét Hűvösvölgy állomás közelében található.
A hűvösvölgyi Nagyrét
A rét családi és iskolai kirándulások, sportrendezvények helyszínéül szolgálhat. A réten alkalomszerűen céllövölde, körhinta és büfé üzemel.
Kirándulások alkalmával a közeli Kis-Hárs-hegyre és Nagy-Hárs-hegyre, valamint a távolabb eső Budakeszire vezető útvonalak kiindulási vagy célpontjaként szolgálhat.
A Hűvösvölgyi Nagyrét a XX. század elejétől kezdődően kedvelt kirándulóhelye volt a budapestieknek. Kezdetben lakott területektől távol eső, kisebb erdei túrával elérhető helynek számított. A század második felében – a környék fokozatos beépítésének és a tömegközlekedési kapcsolatok fejlesztésének következtében – egyre kevésbé számított elszigetelt területnek. Több más kirándulóhelytől eltérően sikerült megóvni a teljes körbeépítéstől, többé-kevésbé megőrizte eredeti hangulatát.
Hűvösvölgyi Nagyrét játszótér
A rétről kilátás nyílik a Nagy-Hárs-hegyre. A Hárs-hegy állomás felől az Alagutat megközelítő, majd az Alagútból kihaladva útját Hűvösvölgy állomás felé folytató vonatok jól megfigyelhetők.
A Nagyrét a Hűvösvölgy állomástól kiinduló erdei úton rövid sétával közelíthető meg. Az út az Országos Kéktúra egyik szakaszának része. Egykor ez volt a Munkásmozgalmi Emlékút, munkásmozgalmi szobrok szegélyezték. A szobrokat az 1990-es évek elején eltávolították és a budafoki szoborparkban (Mementó Park) helyezték el.
A nagyrét közelben – a Nagykovácsi út átellenes oldalán – autóbusszal is használható parkoló található.
A Nagyréten 2021. óta felújított erdei játszótér is várja a gyerekeket, a nagyobbaknak futókör, focipálya és úgynevezett streetworkout pályák épültek
Makkosmária Budapest és Budakeszi határán, a Gyermekvasút János-hegy és Virágvölgy állomásaitól erdei sétával könnyen megközelíthető kirándulóhely, széles, füves rét.
Templom és erdei pihenőhely Makkosmárián
Nevét egy legenda szerint arról kapta, hogy az itt álló kisebb kápolna a törökdúlás idején elpusztult, és a benne őrzött Szűz Mária képet a környékbeliek egy tölgyfa törzsére akasztva őrizték. A ma itt található Mária kép természetesen csak az eredeti festmény másolata.
A rét szélén épült trinitárius templomot 1748-ban alapították. A templom nem csupán műemlék, hanem mind a mai napig használják: vasárnaponként misét tartanak, egyházi esküvők és keresztelők színhelye. A templom és a kertjében alapított temető keresztény zarándokhelynek számít.
A makkosmáriai rét kedvelt erdei pihenőhely. A rét szélén esőház található. A hely családi piknikezésre és iskolai szabadtéri programok megtartására is alkalmas.
Makkosmária erdei sétautak találkozási pontjánál található. Völgy felé haladva számos kirándulás célpontjaként, hegynek felfelé haladva kirándulások kezdőpontjaként szolgálhat. Jelzett erdei sétautak vezetnek ide Budakeszi, Csillebérc, Virágvölgy, Normafa és a János-hegy felől.
A rét széléről induló betonúton Budakeszi nyaraló- és villanegyedén keresztülhaladva lehet eljutni a Moszkva térig közlekedő 22-es autóbuszhoz. Az út igen rossz állapotú, gépkocsival vagy autóbusszal nagyon nehezen járható.
A Gyermekvasút János-hegy állomásáról Makkosmáriára erdei sétaúton, a piros sáv jelzést követve közelíthető meg.
Virágvölgy állomásról indulva az állomás Széchenyi-hegy felőli oldalán található útátjárón át, jelzetlen erdei úton kell elindulni. A Virágvölgybe érve több széles erdei út találkozásánál jobbra fordulva kell tovább ereszkedni a völgybe. Egy esőház után a balról betorkolló zöld kereszt jelzést követve lehet eljutni Makkosmáriára.
A Gyermekvasút Széchenyi-hegy állomásától néhány száz méterre található a Széchenyi-hegyi adótorony.
A Széchenyi-hegyi adótorony
Az adótorony 60 méter magas. A mellette álló antenna 192 méter hosszú.
A Széchenyi-hegyi fennsík kiváló helyszínül szolgált a főváros és közvetlen környékét ellátó adótorony létesítéséhez. Építése 1957-ben kezdődött. Tetejére bonyolult antennarendszert telepítettek.
Átadására 1958. február 22-én került sor. Az addig csak kísérleti jelleggel sugározott televíziós adás ettől a naptól kezdve Budapesten és környékén, körülbelül egy megyényi területen üzemszerűen foghatóvá vált. Az adótorony átadásának napját tekintik a magyarországi televíziózás kezdetének.
Az adótorony Széchenyi-hegy állomásról nézve
A televízió gyors térhódításának köszönhetően az adótoronnyal eredetileg telepített antennarendszer hatósugara és kapacitása néhány éven belül kevésnek bizonyult. Új, az eredetinél csaknem ötször magasabb adótorony megépítését tervezték. Az elkészült tervek között szerepelt egy közel 300 méter magas épület, melynek tetején étterem is létesült volna.
Anyagi források hiányában azonban a nagyszabású tervek nem valósultak meg. 1973-ban az eredeti antennarendszert az épület mellé telepített óriási antennával váltották fel, melyet hatalmas acélsodronyokkal stabilizáltak. Az adótorony épületét megtartották, mindmáig használatban van.
A Széchenyi-hegy oldalában, a Gyermekvasút Széchenyi-hegy állomásától néhány perces gyaloglásra található a Széchenyi-emlékmű és -kilátó, a budai hegyek egyik kevéssé ismert látványossága.
A Széchenyi-kilátó
A Széchenyi-emlékművet 1860-ban, gróf Széchenyi István halálának évében emelték. A fenyőliget közepén, a hegy oldalába ékelve található emlékmű Gróf Széchenyi Istvánnak állít emléket. A mellszobrot Stróbl Alajos készítette.
A kilátót Ybl Miklós tervezte. Eredetileg artézi kútként a pesti Városliget bejáratánál állították fel. 1898-ban, a Millenniumra való készülés idején, a Hősök tere kiépítésekor helyezték át jelenlegi helyére, a Széchenyi-hegyre, a Széchenyi-emlékmű közelébe.
Az emlékmű és a kilátó eredetileg erdei pihenőhelyként is szolgált. A város terjeszkedésével a sváb-hegyi villanegyed körülvette a fenyőligetet, amely helyt ad az emlékmű és kilátó együttesének.
A Széchenyi-emlék és -kilátó környéke ma már ikább inkább egy csendes, külvárosi, ligetes parknak tekinthető.
Gróf Széchenyi István mellszobra
A Széchenyi-emlékmű és -kilátó a Fogaskerekű Vasút Művész út megállójától műúton, a Gyermekvasút Széchenyi-hegy állomásától erdei sétaúton és műúton közelíthető meg.
A Nagy-Hárs-hegy lábánál, Hűvösvölgy és Hárs-hegy állomások között körülbelül félúton található a tót asszony sírja.
Síremlék a Nagy-Hárs-hegy oldalában
Az itt található emléket annak az asszonynak állították, akinek holttestét 1820-ban ezen a helyen találták meg a környékbeliek. A hírt a német ajkú lakosság így újságolta: „ein totes Weib”. Ezt félreértve a magyarok a helyet a tót asszony sírjaként kezdték emlegetni.
Az asszony valószínűleg szerelemféltésből elkövetett gyilkosság áldozata lett. Tiszteletére emelték az itt található kisebb sziklára a máig fennmaradó síremléket.
Az emlék körül kisebb erdei pihenőhelyet alakítottak ki.
A tót asszony sírja Hűvösvölgy állomásról indulva a Nagykovácsi utat keresztezve, majd balra fordulva és a Nagy-Hárs-hegy oldalában nagyjából vízszintesen haladva; illetve Hárs-hegy állomásról indulva Hűvösvölgy felé ereszkedve, majd a Nagykovácsi út keresztezése előtt jobbra fordulva, rövid erdei sétával közelíthető meg.